2014. április 10., csütörtök

4.A három barátnő..

Helló:)  Mint láttok a blogot mostantól ketten vezetjük:) Az új emailra ( helpinboldogsaghun@gmail.com ) kaptunk egy történetet:) 

Szia Niki! Nagyon kedves,hogy nyitottál egy olyan blogot,ahol másoknak segítetek. A bajom csak annyi,hogy hárman voltunk legjobb barátnők. Aztán egyik nap az egyikünk úgy gondolta,hogy leszar minket.(bocsánat a kifejezésért) Egy hónapig veszekedett velünk,hogy mér nem szólunk hozzá,meg minden,amikor ő meg sem akart minket hallgatni.A szemébe mondtuk,hogy mégis mit képzel magáról,hogy minket okol azért,mert ő megsértődött ránk.Állítása szerint ő volt az,aki nem érti mi miért nem szólunk hozzá.Egy nap,odajött hozzánk,hogy így sajnálja,meg úgy sajnálja amit csinált,meg minden és mivel már ovi óta ismerjük egymást,megbocsátottunk neki.Mindent elmondtunk egymásnak,mint régen.Eltelt kb. egy hónap és egy délután azzal hívtak fel az osztálybók,hogy milyen egy kis áruló k*rvák vagyunk,hogy másokat kibeszélünk a hátuk mögött és,hogy mindennek elmondjuk őket.És mint kiderült,az a bizonyos személy(nem írok neveket),mondta ezt el nekik.Minden nap a suliba félve mentünk be,mert attól féltünk,hogy megvernek.Aztán egy nap kiderült,hogy nem is mi mondtuk el őket mindennek,hanem az a bizonyos személy mondta el őket ugye annak,amiket úgy állított be,hogy mi mondtuk,amit ő.Aztán sírva jött oda hozzánk,hogy bocsássunk meg neki,mert ő nem így gondolta,nem ő mondta nekik ezeket.Mi nem tudjuk,hogy mit csináljunk,mert tudjuk ez milyen érzés,de megérdemelte.Viszont nem szeretjük,ha valaki szomorú,így tanácstalanok vagyunk.Szerinted mit csináljunk?Megbocsássunk vagy hagyjuk szenvedni?Kérlek segíts!Bocsi,ha kicsit hosszúra sikeredett.  


Szia!:) Köszönöm szépen. Oh.. A hármas barátnőség nekem is volt ilyenem. Az egésznek nagyon rossz vége lett. Ha kibeszél titeket a hátatok mögött. Ha egyszerűen úgy viselkedik veletek ahogyan nem kéne akkor igen is hagyjátok békén. Köszönő viszony és ennyi. Nem kell hogy tönkremenjen mindenki miatta. Ha ilyen akkor konkrétan ne foglalkozzatok vele. Nem érdemli meg.
Bizalmatlanság lenne úgy is az egészből. Végül nem tudnátok egymással semmit megbeszélni.
Ráadásul a saját mocskát rátok keni. Ez még inkább alávaló dolog. Tudom szörnyű érzés látni hogy ha valaki szomorú. Hogy ha valaki egyedül van egyenesen szív marcangoló.
Nem szabad neki megbocsátani. Vagy is ha nagyon akartok akkor megmondhatjátok neki "Oké rendben bocsánatot kértél elfogadtuk de hagy minket". Tudom hogy ez könyörtelen de ez az egyetlen egy megoldás mivel lábtörlőnek használ konkrétan titeket.
És annál nincs rosszabb. Ha tudott mással lenni addig míg letojt titeket akkor azután is fog tudni.
Ennek persze bármilyen következménye lehet. De ha a másik lánnyal tényleg annyira jóban vagytok nem fog nektek megártani.
Mert ha még egyszer fordult volna elő hát oké. De most hogy kétszer az úgy már annyira nem oké.
Semmi baj hogy hosszúra sikeredett:)
Remélem tudtam segíteni:)

2014. március 14., péntek

3.Nem bírom..

 Halihó!:) Sok idő után (amit sajnálok) jelentkezem még egy történettel c: 


Szia Niki! Kedves, hogy nyitottál egy ilyen blogot. Nah.. szóval van egy "kis" problémám amiben elkellene egy kis segitség. Igazából már első óta piszkálnak a suliban. Minden évben egyre rosszabb lett. Most lettem hetedikes és már nem birom tovább. Van egy srác aki nem bir leszállni rólam, és egyfolytában ver. Mindenki ezt mondja, hogy ne foglalkozzak vele. De most eljutott arra a szinte a srác, hogy hozzá sem szólok, még csak rá sem nézek és odajön és megüt. De persze a többi fiú is ezt csinálja már az osztályban, hisz követik a példáját. Már nem egyszer gondolkodtam el az öngyilkosságon. És mostanra már elég közel járok hozzá, hogy meg is tegyem. Hisz szóltam a szüleimnek akik szóltak a tanárnőnek, aki sajnos nem tudta leállitani a srácot. Úgyhogy nem tudom mit tegyek. Kérlek segits! 

Szóval az első és legfontosabb: Semmi képpen ne tedd meg. Csak gondolj bele azok akik szeretnek akiknek számítasz hogy éreznének? Szólj ismét az osztályfőnöknek és én ilyenkor azt tettem hogy kiálltam magamért.
Volt egy srác aki nagyon utált és nem tudtam miért. Egyszer csak elegem lett és megkérdeztem tőle mi baja.

Ilyenkor mindig elgondolkoznak. Szóval lehet nem lenne rossz ötlet őt is kérdőre vonni. (persze úgy hogy van a közelben valaki ha esetleg a srác megakarna ütni)
Megoldható a dolog higgy nekem csak akarni kell.
Az öngyilkosságról meg még valami:
Amikor megakarjátok magatokat vágni/ölni gondolkodjatok el azon: Lehet hogy most az élet rossz. De a TIÉTEK.
És ami a legszebb és legveszélyesebb EGYETLEN egy van belőle itt nincsen újra játszás. Csak gondoljatok bele! Van aki az életéért küzd a kórházban van akinek most derül ki hogy lehet nem éli meg a holnapot pedig mennyire szeretne élni! És ti elakarjátok dobni azt amiért más küzd.

Mellesleg kedves üzenő remélem tudtam segíteni!
Ne feledd semmi sem ér annyit hogy eldobd az életed. 

2014. február 18., kedd

2.Még is hogyan?

Örülök neki hogy kaptam feliratkozókat:) És most láttam kaptam egy történetet. Bemásolom nektek és ne feledjétek: mindig névtelenek maradtok ha megosztásról van szó:)

Szia Niki ! Szuper ötlet,és kedves tőled,hogy ilyen blogot nyitsz,melyben segítesz másoknak. 
Nekem most egy őrült nagy problémám van,és úgy érzem,el kellene a segítség.
Van egy évfolyamtársam (nyolcadikosok vagyunk),aki fiú,és hát nem annyira jóképű...mindenki őt piszkálja,és lefogyatékozza,meg ilyesmi,sokan még neki is mennek és megverik. Én meg úgy gondoltam,minek piszkáljam még én is,ezért néha szóltam hozzá,de csak ennyit ,hogy mi újság,vagy hogy milyen volt az előző órád. Egyszer téli szünet előtt kártyáztam egyszer vele,mert senki sem akart egy ilyen gyerekkel játszani,és én megsajnáltam őt,mert nem tehet róla,hogy ő így néz ki.
És a galiba pár hete kezdődött. Téli szünet után mindig mondta nekem,hogy iskola után fél órám van-e,mert szeretne négyszemközt beszélni velem,és annyira megijesztett,hogy mit akarhat,meg kérdeztem is,miért nem tudja ezt elmondani nekem iskolában,nem kell külön elmenni máshova.
Aztán tegnap felelt egy angol tételből,és nem tudott semmit se belőle,így egyest kapott,és utána engem kezdett el hibáztatni,hogy miattam nem tudott tanulni. És tegnap 6.óránk megint emelt angol volt és káosz lett. Leírta egy lapra ,hogy mennyire szeret engem,meg hogy majd nekünk lesznek gyerekeink. Én mondtam,hogy ilyenekről ne is álmodozzon,hogy ő és én,mert soha sem járnék vele.
Ma reggel először a hátam mögött azt mondta,hogy én egy rohadt kurva vagyok,meg a legjobb barátnőmre is hasonlókat mondott. Aztán meg adott egy levelet,amiben olyanokat írt,hogy csak ő tudná nekem az igaz szerelmet adni,csak vele lehetek boldog,meg belekeverte a One Direction-t is,szóval eléggé felidegesített,és a végén a levélben döntésre késztet,hogy vagy járok vele vagy öngyilkos lesz a szemem láttára,és rajtam múlik,hogy örök boldogság,vagy örök bűntudatom lesz...megijeszt ez a fiú nagyon,mert nem tudom,hogy őszintén gondolja ezt az öngyilkosságot,meg előbb este is olyanokat írt nekem ,hogy hétfőn suliban készüljek vérontásra,és hogy meg kell öljem őt,mert nélkülem nem tud élni. Légyszi segítsen valaki,mert nem tudom,hogyan tudnám lerázni őt,vagy leállítani erről a hülyeségről.


Szóval ez az a történet. Nos én a helyedben azt tenném hogy megmondanám neki nem járok vele. 
És szólnék az osztályfőnökömnek. Mert ő biztos tud segíteni. Szép dolog volt tőled hogy nem hagytad kirekesztve. 
Szerintem ez nagyon rendes volt. 
És el is beszélgetnék vele hogy nem gondolhatja komolyan. Hiszen az élete többet ér.
De mondom. Felnőttnek minden féle képen szólj. 
Szerintem ebben az esetben ennyit lehet tenni. Mert hát nem hibáztathat téged a semmiért. 


Ha ti máshogy gondoljátok nyugodtan írjatok kommentben.:) 

2014. február 17., hétfő

1. Csalódotság/Magány

Ez lesz az első téma. Szívesen várom a történeteiteket. Közben üzenetben kaptam egy képet: 
Szóval. Csalódás. Pár betű és még is mekkora fájdalom. Mindegy hogy miben kiben csalódtál. Ilyenkor a legegyszerűbb lépés: a felejtés. Sosem megy könnyen tudom. Ha barátodban csalódtál akkor bizalmatlan leszel az emberekkel és bizony ahhoz sok idő kell hogy ne félj még több arcul csapástól. 
Ha a szerelmedben akkor valószínűleg a szíved tört össze. Sose félj emiatt. Megfog gyógyulni. De ehhez is rengeteg idő kell. Először túl kell jutnod rajta. 
Koncentráljatok azokra akiket szerettek. A lényeg mindig próbálj pozitív dolgokat keresni. És mondd el valakinek.
Magától nem oldódik meg, csak rosszabb lesz. Csalódni sosem kellemes élmény de az embert rengeteg csalódás éri az életben sose csüggedj! Mindig van egy jobb verzió. Csak ki kell alakítanod.

Magány ez az amit nem szeretek. Marcangol belülről. Üresnek és semminek érzi magát az ember.
És igazságtalan mindenkinek kellenek barátok. Mindenki megérdemel valakit akinek elmondhatja a titkait/bajait.
Nincs egyetlen barátod sem? Nem tudod kinek elmondani? 
Nekem sem voltak barátaim 11 éves koromig. De ma vannak. Nyugodjatok meg. Csak változtatni kell a hozzá állásotokon. És a többiek és fognak. De olykor nem rajtatok múlik. Higgyétek el nekem. Már a netes barátok is jelentenek valamit. Eleve el tudod mondani valakinek. 
Nem kellemes tudom mikor az ember szünetekben egyedül sétálgat. Nincsen senki mellette.
Ha bántják senki nem védi meg. Ellene állnak. Tudom. De tapasztalatból mondom. Egy idő után elindultok azon az úton ahol már jobb lesz. 
Lesznek IGAZI barátaitok. Akikre majd számíthattok.
Mert senki sem magányos harcosnak született mint a filmekben. A kemény törhetetlen maszk mögött igazából egy törékeny ember van.

2014. február 13., csütörtök

Halihó! xx.

Sziasztok:) Ez a bejegyzés arról fog szólni hogy valójában miről szól ez a blog.
Ti bekülditek nekem a történeteiteket/idézeteiteket/gondolataitokat én pedig kiteszem. Adtok témákat én elmondom róla a véleményemet.
Fontos hogy ez a blog azért jött létre hogy minél több emberen segítsek lássa nincs egyedül!
Szóval ami veletek történt családi probléma kiközösítés írjátok meg ide: niki1d115@gmail.com
vagy: LTH ide. Természetesen ha szeretnétek a történetekkel kapcsolatban névtelenek maradtok:)
Én minden erőmet bele adom majd hogy tudjak nektek segíteni tanácsod adni:)
Facebookon is nyugodtan lehet írni:)
Nagyjából erről szólna ez az egész.
A segítség nyújtásról.
 
 Rio xx.